Emberbimbó

Lábad nyoma friss esőben,
Bársonyfüvön, puha földben,
Valósággá vált az álmom,
Te vagy nekem mire vágyom.

Mosolyodban tavasz éled,
csodálatos kicsi lényed
Szemed tükrén nézem újra,
mikor indulsz hosszú útra

Emberbimbó, kicsi csoda,
Szerelmemnek kicsi nyoma
Emberbimbó, drága kincsem,
Az álomport a szemedre hintem.

Bújj karomba, pici lelkem,
mesélek csak, hogy is kezdjem.
Ágyad mellett mécses ég,
idebent halk békesség.

Apró kezed tenyeremben,
Világ nyílik meg a csendben.
Most mesémet hallgassad,
Ki voltam, s lettem miattad.

Emberbimbó, kicsi csoda,
Szerelmemnek kicsi nyoma
Emberbimbó, drága kincsem,
Az álomport a szemedre hintem.

Vigyázok rád, amíg élek.
Félhomályban hosszan nézlek
Várnak még ránk hosszú évek,
Álmaid legyenek nagyon szépek.

(Emberbimbó, csendes álom,
Öröklét vagy kis világom.
Szívdobbanás minden perced,
Az álmod is már szépen terjed.)

© 2025 Minden jog fenntartva.
© 2025 All rights reserved.